Építő jellegű

Műanyaghulladék felhasználása az építőiparban? Nem lehetetlen!

2021-ben már eljutottunk oda, hogy a fenntarthatóság az élet minden terén fontos kérdéssé válik. Nem kivétel ez alól az építőipar sem. Sokat hallani arról, hogy az épületenergetikai megfontolásokkal mennyit lehet csökkenteni épületeink károsanyag kibocsátásán, a fűtésrendszer gondos megválasztása, a szigetelés, a megfelelő nyílászárók szerepe közismert, és nagy hangsúlyt kap. Arról azonban, hogy az épület szerkezete milyenanyagból épül, és az milyen jellegű és mekkora terhelést ró környezetünkre, kevesebb szó esik. Ez a cikk ezt a témát hivatott kicsit jobban körbejárni.

Hogy miért is fontos ezt a témát vizsgálni? A legfejlettebb ipari országokat tömörítő OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) az emberiség anyagfelhasználásának trendjeiről szóló jelentésében kimutatta, hogy az anyagfelhasználás 2060-ra a 2011-es 79 giga­tonnáról várhatóan 167 gigatonnára nő. Eközben az em­­beriség létszáma is nőni fog, az egy főre jutó anyaghasználat jelentősen nagyobb lesz. A 2017-es anyag­fel­használás­ban az építőanyagok (a homok, a homokos-kavics és a zúzott kő) adták a felhasznált anyagok tömegének 32%-át, ezáltal ez a kategória lett a legnagyobb részarányú a jelentésben.

Egyetemi tanulmányaink során a beton, mint építőanyag (elsősorban vasbeton szerkezetekben) tulajdonságait, előnyeit, számítását alaposan megtanuljuk, nem véletlenül. A beton a legszélesebb körben használt építőanyag, megkerülhetetlen, kihagyhatatlan a jelenleg általunk ismert építőiparból. A környezeti terhelése azonban korántsem elhanyagolható. A betongyártás tehető felelőssé ugyanis a globális CO2 kibocsátás 5%-áért. Az IEA (International Energy Agency) felmérése szerint minden egyes kilogramm cement előállítása során ugyanannyi tömegű CO2 jut a légkörbe.

2021-ben már az a tény, hogy a műanyaghulladék mennyiségét csökkenteni kell, a fennmaradtat pedig újrahasznosítani nem újdonsült ötlet. Újrahasznosított műanyagból készítenek már ékszereket, ruhadarabokat, használati tárgyakat, de az építőipart sem kerüli el ez az innováció.

A queenslansdi James Cook Egyetem PhD hallgatója, Shi Yin ötvözte a műanyag újrahasznosítást a beton zöldítésével. Újrahasznosított műanyag erősítésű betonjával elnyerte a  2015-ös Australian Innovation Challenge gyártás, építőipar és innováció kategória díját. Yin kutatásai segítették a queenslandi Fabercon céget az ilyen szerkezetű beton kifejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában.

Így jött létre a Fibercon RMP47 nevű újrahasznosított műanyag erősítésű beton. Dr. Rabin Tuladhar egyetemi tanár felügyelte Yin munkáját. Így nyilatkozott az új építőanyag környezeti hatását illetően:

“Steel is often used as a reinforcing agent for this type of concrete, and is very energy-intensive. Using plastic to reinforce concrete instead of steel can reduce carbon dioxide production by about 50%. However, with recycled plastic, you can save 50% more carbon dioxide than you could with virgin plastic – because you are using plastic that has already been made and repurposing it.”

Dr. Tuladhar szerint tehát 50%-al kevesebb a szén-dioxid kibocsátás műanyag használatával, mint betonvas használatával, és mivel ez a műanyag még újrahasznosított is, még kevesebb a kibocsátás, ez is kb. az 50%-a.

Természetesen az így kapott beton nem felel meg sok olyan kritériumnak, amely lehetővé tenné a nagyon széleskörű alkalmazást, viszont olyan egyszerű szerkezeteknél, mint egy járda jól alkalmazható. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az említett queenslansdi egyetem egyik sétálóutcáján a járda ebből az újrahasznosított műanyag erősítésű betonból készült el.