Lovas Tamás (dékánhelyettes)//Az építőipar digitalizációja, fejlesztési irányai, forradalmian új ágazatai a felsőfokú képzés átalakítását igénylik; új szakok létesítése, meglévő képzésekben új specializációk megjelenése szükséges.  

Építmény-információs modellezés és menedzsment specializáció alapszakon már a 2020 tavaszi félévtől!

A tervezett specializáció elnevezése hivatalosan a címben megadott, de már oktatói és hallgatói körökben is rövidebb nevén, BIM specializációként ismert.  A BIM (Building Information Modeling) alapvetően alakítja át az építőmérnöki folyamatokat a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig. A BIM alkalmazása közvetve is szükséges a beruházók, tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára; hiszen várható, hogy a közbeszerzések kiírása is BIM-ben történik majd, valamint a BIM használata egyre szélesebb körben lesz kötelező állami beruházásoknál. A technológia alkalmazása új vagy újszerű kompetenciákat igényel, egyre nagyobb piaci igény van olyan építőmérnökökre, akik képesek BIM-ben tervezni, kommunikálni, dokumentálni, ismerik a BIM folyamatokat, interakciókat. A vezető felsőoktatási intézmények szerte a világon különbözőképpen reagálnak az igényekre, átalakítják képzéseiket, új képzéseket indítanak.

Egyértelmű, hogy a BIM-et már alapszakos képzésben oktatni kell, hiszen az építőmérnöki szakterület bármely pontján dolgozó szakembernek ismernie kell a BIM szemléletet és technológiát. A BIM beillesztése a tantervekbe alapvetően kétféleképpen valósulhat meg. Az első lehetőség a tantervek teljes átalakítása, a BIM szemlélet oktatása már az alaptárgyak szintjén, megjelenítve a kötődési pontokat. Hisszük, hogy ez a jövő, egy következő tantervi átalakításkor a teljes képzést ilyen szemlélettel kell fejleszteni. A másik lehetőség gyors és hatékony: BIM specializációk indítása az alapszakon, mindenki számára. Nálunk a Karon a három ágazaton belül (szerkezet-építőmérnöki, infrastruktúra-építőmérnöki, geoinformatika-építőmérnöki) a hallgatók számos szakterületen specializálódhatnak; ezekhez csatlakozik most a BIM specializáció, mely mindhárom ágazatról elérhető. Szakdolgozatot készíteni és záróvizsgát tenni BIM témakörhöz kapcsolódóan kell. A 8 féléves építőmérnöki alapképzésen a hallgatók összesen 240 kreditet gyűjtenek, ebből a specializációs tárgyak összesen 45 kredittel részesednek (szakdolgozattal együtt). Ez a 45 kredit tehát stabil építőmérnöki alapokra épülő speciális tudás elsajátítását biztosítja.

Karunk a következő módszertan szerint hozta létre BIM specializációjának tantervét. Elsőként a tantervi vázat építettük fel, vezető nyugat-európai egyetemek BIM képzéseinek tanulmányozásával kialakultak a főbb témakörök. A hazai környezethez adaptálás fontos lépése volt a tantervi váz véleményeztetése ipari és államigazgatási szereplőkkel: szoftvereket gyártó és forgalmazó cégek szakembereivel, tervezőkkel, kivitelező vállalatokkal, BIM-re specializálódott intézményekkel, szakmai szervezetekkel és kormányzattal. Hangsúlyozzuk, hogy az Építőmérnöki Kar BIM specializációján nem csak magasépítési BIM oktatása a cél, a Kar képzési portfóliójához igazodva az alap specializációs tárgyak elvégzése mellett mindhárom ágazatról érkező hallgatók saját területükön fejlődhetnek, pl. infrastruktúra-építőmérnökök út-, vasút- vagy közműtervezés BIM témájában, földmérők Scan-to-BIM témában szerezhetnek mélyebb ismereteket. Ehhez a szemlélethez igazodik a specializáció nevében az építmény szó is (épület helyett).

Az ipari partnerekre később is számítunk; a képzési programban teret adunk a tevékenységük, az éppen aktuális hazai BIM állapotok, nehézségek, korlátok bemutatására.

Építmény-informatikai mérnök mesterképzési szak indítása 2021 őszén

Az építőipar innovációs szintjében a közeljövőben nagy ugrás várható, a munkaerőt automatizált folyamatokkal és előregyártással pótolják, a kivitelezési idő csökkentése érdekében. Erre reagál a Kar az Építmény-informatikai mérnök mesterképzési szak létesítésével és indításával, amely előkészítése jelenleg a finisben van, hamarosan tantervet, órarendet tudunk a hallgatók elé tárni. Az MSc szak célja olyan mérnökök képzése, akik rendelkeznek alapvető szerkezettani ismeretekkel és olyan programozói, fejlesztői tudással, melyek kombinálásával komplex, innovációt igénylő építőmérnöki feladatok megoldására képesek. Fenti célhoz igazodva építő-, építész-, gépészmérnöki, energetikai mérnöki, mechatronikai mérnöki, villamosmérnöki és mérnökinformatikus alapképzési szakon végzetteket várunk a 90 kredites képzésre, ahol két hallgatói csoportban részben eltérő tárgyakat tanulhatnak a hallgatók; a programozási ismeretekkel rendelkezők épületszerkezettani ismereteket, az építő- és építészmérnök alapvégzettséggel rendelkezők pedig programozási ismereteket tanulnak emelt óraszámban. Már az első félévtől követelmény a projektfeladatok megoldása csapatmunkában.

Mesterképzésen figyelembe kell venni, hogy a nappali képzésre beiratkozott hallgatók többsége munkát vállal tanulmányai mellett, ezért a kontaktórákat az órarendben blokkosítjuk (két és fél nap kontaktóra, utána oktatói rendelkezésre állás konzultációra), egyes tantervi elemek pedig cégnél, is elvégezhetők. A képzés indításáig egy Építőipari Digitális Kompetenciaközpontot hoz létre a Kar, ahol a szak hallgatói egész nap egy helyszínen, kényelmes, jól felszerelt környezetben dolgozhatnak együtt az oktatókkal és hallgatótársaikkal.

Az MSc szak indításáig van még idő arra, hogy minden BSc-s hallgató átgondolja, csatlakozik-e ehhez új szakterülethez, amelynek ismerete hamarosan elengedhetetlenül fontos lesz.